Szokolay Ádám
Beszámoló a 2013/14-es tanévemről
Az elmúlt egy évben sok feladatom volt, nagyon tartalmas évet tudhatok magam mögött.
2013. augusztusban az a megtiszteltetés ért, hogy a Matehetsz Alapítványtól felkérést kaptam, lépjek föl a Bonis Bona kitüntetés díjkiosztóján, amelyen külön büszkeség volt, hogy életem első zongoratanára, édesanyám is részesült ebben a kitüntetésben kiváló versenyfelkészítő munkájáért, amelyet a Nemzeti Színházban adtak át.
Szeptemberben részt vettem az első Antré fesztiválon, ahol elnyertem az Antré díjat, amely a fesztivál legmagasabb díja volt. Ezáltal kaptam egy koncertmeghívást a Szivárványos Tavasz- Kaposvári Tavaszi Fesztiválra.
Októberben jótékonysági koncertet adtam Egerben egy gyógyíthatatlan beteg kolléga megsegítésére.
Novemberben játszhattam Szentpéteri Gabriella zongoraművésznő koncertjén a Bartók Béla Emlékházban, s szintén ebben az épületben adhattam zártkörű koncertet német vendégeknek.
Elnyertem a MOL támogatását, amely fedezte későbbi versenyen való részvételemet.
Decemberben részt vehettem a Messzehangzó Alapítvány születésnapi gálaestjén, ahol az a megtiszteltetés ért, hogy én is az ösztöndíjukban részesülhettem, amelyet ott vehettem át.
Még decemberben visszamehettem Egerbe, s mint az iskola egykori növendéke, játszhattam a Farkas Ferenc Zeneiskola Jubileumi Gálakoncertjén neves művészek között.
Januárban a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolában 4’9-es jeles bizonyítvánnyal zártam a félévet. Még ebben a hónapban részt vehettem Zágrábban a neves német zongoraművész Ruben Dalibaltajan mesterkurzusán, amelyért hálával tartozom a Messzehangzó Alapítványnak, hiszen ez a kurzus hozzásegített későbbi versenyem megnyeréséhez.
2014 februárjában nagysikerű szólókoncertet adtam a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban Budapesten teltházas közönség előtt, amelyen mentorom dr. Dominkó István közreműködésével négykezes művet is játszottunk.
A koncert sikere kapcsán Kazincbarcika város felkérésére újabb szólóestet adhattam márciusban szintén teltházas közönség előtt.
Szintén márciusban a Kaposvári Tavaszi fesztiválon ünnepi koncertet adhattam Ambrus Orsolya operaénekesnő közreműködésével a Szivárvány Kultúrpalotában.
Ebben a hónapban a Matehetsz Alapítványtól egy mentort kaptam Benkő Vilmos személyében, aki emberileg nagyon sokat fejlesztett rajtam, s most a program befejeztével sem engedi el a kezemet, továbbra is segít nekem.
Áprilisban, az immár hagyománnyá vált Szokolay család koncertjén játszottam Budaörsön, majd Szentpéteri Gabriella koncertjén voltam közreműködő vendégművész a Bartók Béla Emlékházban.
Két ízben játszottam Kodály Z. Kórusiskola bérleti hangversenyén: karácsonykor és márciusban a BMC koncerttermében.
Májusban a Messzehangzó Alapítvány Pünkösdi jótékonysági koncertjén vehettem részt neves művészekkel egy pódiumon.
Az év-végét siker koronázta: munkám gyümölcséül ebben a hónapban a PianoTalents Nemzetközi Zongoraversenyen Milánóban a felnőtt E kategória egyik győztese lettem-megosztott első díjat nyertem.
Sok vita van a zenei életben, mennyire fontos versenyezni. Nekem mindig egy mérföldkő, hiszen, így minden évben nyilvánosan megtapasztalhatom fejlődésemet. A versenyre való felkészülést midig nagy kihívás, s amit a versenyig megteszek, mind szakmailag, mind emberileg nagyot fejleszt rajtam.
Az év még számomra nem ért véget, egyrészt, mert sok elfoglaltságom mellett a matematika tantárgyra már nem jutott időm, így azt a nyárom pótolom és vizsgázom belőle (a többi tantárgyból ötösre zártam az évet), másrészt szombaton 12 órakor zártkörű rendezvényen játszom amerikai vendégeknek a Bartók házban, ill. este fél 10-kor a Múzeumok éjszakáján a Nemzeti Galériában Dvorak, Szokolay Sándor és Liszt Ferenc műveit adom elő.
Részt veszek augusztusban a Sárospataki Nyári Akadémián, amely fejlődésemet szolgálja.
Jövő évre is nagy terveim vannak. Szeretném decemberben elhunyt nagyapám egyetlen zongoraversenyét minél több zenekarral, s szóló zongoraműveit több városban bemutatni, ezzel is fenntartva szellemi munkásságát.
Következő tanévben érettségizem, s felvételizem a Salzburgi Mozarteumba egy magyar zongoraművészhez Rohmann Imréhez. Szeretnék minél több koncertet adni, hiszen az életem a zene, a zongorázás, a színpad tölti be, ott érzem magam otthon.
Ezúton szeretném megköszönni, hogy fejlődésemhez hozzájárult a Messzehangzó Alapítvány és büszke vagyok rá, hogy támogatottjuk lehetek, s szeretnék ösztöndíjasuk lenni a jövőben is, ha méltónak találnak rá.
Köszönettel, tisztelettel:
Szokolay Ádám Zsolt
Budapest, 2014. június 19.