Dósa Csenge

Beszámoló a 2013/14-es tanévemről

Már az ősz nagyon sűrűn kezdődött: Fellépett a Nemzeti Színházban a Bónis-bona Díjátadón. Aztán megkereste Érdi Márta , Érdi Tamás vak zongoraművész édesanyja, és a Budapest Music Centerben közösen lépett fel Érdi Tamással egy koncertsorozat keretében két alkalommal ( az egyik ősszel volt, a másik jún.7-én, a múlt héten.). Novemberben egy önálló koncertet tartott Budaörsön, majd decemberben Győrben volt Országos hegedűversenyen, ahol harmadik díjat kapott. (Sajnos ezt meg szerette volna nyerni,abszolút esélye volt……De nem jött össze végül…., ezen a pályán sok a szubjektív elem, és elég furcsa volt a zsűri, tényleg… . a későbbi versenyeken jobb helyezést is ért el Cs., mint akik ott megelőzték… )

De ez is szép eredmény, és sokat dolgozott, sokat fejlődött.

Közben az iskolában sikerült nagy nehezen osztályt váltani, ami nagyon jó lépés volt, viszont sokat kellett tanulnia, mert ott több tárgyból is előrébb tartottak. Angolból szintemelő vizsgát kellett tennie, amiért egész ősszel- télen különtanárhoz járt, szerencsére egy fiatal ismerőshöz, aki kevés pénzért nagyon hatékony volt, jól sikerült a vizsga, és sokat fejlődött angolból.

És nem mellékes az sem, hogy a Ti Gálaműsorotokon is fellépett, és hogy kapcsolatba került Falvay Attila művész úrral, aki azóta is önzetlenül nagy szeretettel segít Csengének, ha felkeresi. 

A második félév sem telt könnyebben, áprilisban az Országos Zathuretzky hegedűversenyen, májusban a Talents for Europe Nemzetközi Hegedűversenyen vett részt Szlovákiában. A Zathuretzkyn szinte legfiatalabbként egy korcsoportba került a 18 éves zeneakadémistákkal, un. “A Zsűri dicsérete” díjat kapott, ami ott és akkor abban a környezetben nagy elismerés volt, az I-III díj után következett, és a díjazottak mind 18 évesek voltak, világos volt, hogy nem egy súlycsoport… Tényleg nagyon örültünk neki, mert nagyon jól játszott és minket megnyugtatott, hogy jól fejlődik, jó kezekben van, jó úton halad, értéket találnak a játékában.

Szlovákiában harmadik díjat nyert, aminek szintén nagyon örült, egy lengyel és egy francia versenyző előzte meg, akik technikai bravúrokban előrébb járnak, de a zenei kifejezés Csengénél az egyik legjobb ( vagy a legjobb) volt. Ez egy nagyon komoly verseny, 16 zsűritag pontoz, szigorú szabályokkal működik a számítás…. (míg az itthoniakban 3-5 zsűritag pontozás nélkül csak megbeszéli a díjakat és kész…)

Örülünk ezeknek az eredményeknek, de egyre jobban azt is értjük, hogy a zenei versenyek nagyon kiszámíthatatlanok, legtöbbször nem a legjobb nyer, és nem is ez a lényeg. Sokkal inkább az, hogy az az intenzív munka, amivel felkészül, az mindig nagyot lendít a fejlődésben, rendkívül felgyorsult a tanulási tempója, visszajelzést kap, hogy jó úton van-e, motivációt a további munkához, lehetőség kitekinteni és őt is megismerik. És ha még díjat is kap, az már csak a ráadás.

Közben zenekarral is három koncert volt, többek között eljátszották a teljes János-passiót , és kamarazenével is több fellépés, pl a Klebersberg-kúriában és az Olasz- Intézetben duóval. És voltak még egyéb felkérések, pl közreműködött országos kórustalálkozón, egy Trianoni megemlékezésen. Ja és volt egy “Fiatal tehetségek bemutatkozása” nevű koncert a Régi Zeneakadémián, és a MÜPA Üvegteremben. Lehet, hogy valamiket kifelejtettem….

Figyeltünk rá, hogy amikor csak lehetőség van, elhangozzék, hogy pályáján a Messzehangzó Tehetségek Alapítvány támogatja.

Nagy kérdések előtt állunk, mert lassan-lassan ötletelnünk kell a továbbtanulásáról. Az nem kérdés, hogy itthon a Zeneakadémiára felvennék, sőt maga választhatná meg, hogy kihez akar menni.Már ketten konkrétan fel is ajánlották, hogy felveszik. Viszont sokan tanácsolják, hogy inkább külföldi egyetemre menjen. Ez azonban nem olyan egyszerű: Hová, kihez, miből…stb.

Most nagyon jó lendületben van és a nyáron is sokat akar fejlődni. Megkérdeztük Falvay Attilát, hogy tudna-e intenzívebben foglalkozni vele a nyáron és először készséggel el is vállalta, de egy hétre rá kiderült, hogy mégis sok koncertjük lesz a nyáron, így nem fog sokat ráérni.

Több kurzusra is szeretne elmenni. A legjelentősebb , ami Olaszországban lesz, ahol a londoni Royal College of Music egyik tanára tanít, aki igen neves és sikeres professzor, akit Csenge előző tanára személyesen ismer és ajánlott. Ez a kapcsolat esetleg a továbbtanulás szempontjából is érdekes lehet, és az első alkalom lenne, hogy egyedül kell boldogulnia teljesen idegen nyelvű környezetben. Sajnos nagyon drága is, mint az összes külföldi kurzus,és bár az előzetesen kiküldött anyag nagyon tetszett nekik és emiatt kapott 30% ösztöndíjat, és a MOL-tól is nyert kurzusra támogatást, még így is sokat kéne hozzátenni. Egy hónap múlva lesz a hat.idő, még mérlegelünk. Ráadásul az itthoni lehetőségeket sem szeretné teljesen kihagyni, abból is lenne vagy három. Hát ez egy az egyben lehetetlen, így egyelőre azt a taktikát vetettük be, hogy elküldjük a jelentkezést, aztán amire nem lesz pénz, végül arra nem megy el… Valószínűleg ha kimegy Triesztbe, akkor nem tud máshová, ill, rámenne a vonóra gyűjtögetett pénz is. De lehet, hogy mégis az érné meg a legjobban…

Mindenesetre az a lényeg, hogy nagyon hálásak vagyunk Nektek és az Alapítványnak minden eddigi segítségért, és a készségért, hogy a továbbiakban is segítsetek.Nélkületek szűkösebbek lennének a lehetőségek, és ezt nem csak anyagilag értem. 

Csenge édesanyja, Dósa Iringó üzenete:

Csenge pénzeit, amit ösztöndíjként, támogatáskéni vagy versenyen nyer, külön számlán gyűjtjük, és csak az ő tanulmányaira használjuk, és amikor csak tudjuk, megtoldjuk, de még így sem tud soha elég lenni…. A tőletek kapott 60 e Ft tette lehetővé, hogy kijusson a szlovákiai versenyre. És az is fantasztikus, hogy összehozzátok a fiatalokat egymással is, és lehetőséget adtok megmutatkozni nívós tárgyi és emberi környezetben.